A család és a gyermekvállalás helyzete ma Magyarországon

Az első világháború idejéig évente több, mint 250 000 gyermek született a mai trianoni határokon belül. Az 1940-60-as időszakban ez a szám már csak évi kb. 180 000 gyermek volt. Mára az egy év alatt megszülető gyermekek száma kb. 90 000. Az 1950-es években a házasságkötések száma évente kb. 100 000 volt, ma ez a szám kb. 40 000.

Magyarország népessége 1981 óta csökken. Akkor az ország lakossága kb. 10,7 M volt, ma kb. 9,8M. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a ’90-es években kb. 360 000 magyar érkezett Magyarországra Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról, akkor a teljes fogyásunk (a trianoni határokon belüli népesség teljes fogyása) alig több mint 35 év alatt kb. 1,2 M  volt!

A születések számának csökkenését jelentős mértékben megfordította az abortusz tilalom (1953-56), az abortusz szigorítása (1973) és kis mértékben fékezte a GYES bevezetése (1967). A többi állami intézkedés (pl.  GYED, GYET, CSAD) jelentős születésszám növekedést nem ért el.[1] Ez azt is jelzi, hogy a kérdést pusztán anyagi ösztönzőkkel nem lehet megoldani. A gyermekvállalás elsősorban nem pénz, hanem szív kérdése. Nagyanyáink, dédanyáink sokkal nehezebb anyagi körülmények között sokkal több gyermeket vállaltak.

A népességfogyás kritikus pillanatában vagyunk azért is, mert a szülőképes női korosztály 8 éven belül 35%-al fog csökkenni.[2]

A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg 2000-ben a 15-29 évesek 22%-a volt házas, ma csak a 10%-uk. Csak 24%-uk költözött el a szülői házból, 17%-uk jövedelme 0-35 000 Ft között van, 33%-uk tervezi, hogy egy ideig külföldön tanuljon, vagy dolgozzon, 16%-uk, hogy véglegesen külföldön éljen. Legfőbb szórakozási formáik az internet, a TV, a chat és a facebook (megelőzve a zenehallgatást, barátokat, sportot). Míg 2004-ben átlagosan 344 könyv volt egy fiatal háztartásában, addig ma ez a szám 172. A fiatalok 6%-a mondja magát vallásosnak az egyház tanítása szerint, és 43% mondja magát vallásosnak a maga módján. 29%-uk járt valamennyi időt iskolai hittanra.

A magyar lakosság kb. 24%-a él súlyos anyagi deprivációban (az EU 28 átlaga: 8 %).[3]

Természetesen öröm a gyermekszületések számának kis növekedése és a házasságkötések számának jelentős növekedése az utóbbi néhány évben, és nagyon jó irányba mutat a CSOK bevezetése is, ezeknek a pozitív folyamatoknak a mértéke azonban még igen messze van attól, hogy a népességfogyást megállítsa.

Mindebből az tűnik ki, hogy a jelenlegi trendet megfordítani nem könnyű, emberileg nézve szinte lehetetlennek látszik. Ennek ellenére meg kell próbálnunk megtenni mindazt, ami lehetséges. Mit tehetnénk?

[1] Benda J., A szakadék szélén (Budapest 2015), 40.

[2] Benda J., A szakadék szélén, 171.

[3] Társadalmi riport 2016 (ed. Kolosi – Tóth, Budapest 2016), 138.

Cselekvési javaslat

A családok érdekében (family mainstreaming)

Mostantól minden törvényt, minden állami intézkedést meg kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy a családokat, a házasságkötést, a gyermekvállalást segíti-e. Ha nem, módosítani kell az intézkedést.

Oktatás-nevelés

Jegyesoktatás mindenkinek

Minden házasságra készülő párnak legyen kötelező egy kb. 4 alkalmas házassági felkészítőn részt venni. Szabadon választhatják meg a párok, hogy állami felkészítésben, vagy valamelyik egyház által szervezett jegyesoktatásban kívánnak részesülni. Az oktatás fő témái között szerepeljen a kommunikáció, a konfliktusmegoldás, a tipikus férfi és női tulajdonságok, a gyermekvállalás és nevelés kérdése.

Családi életre nevelés az iskolában

A házasságok sikere nagymértékben lelki, szellemi tényezőkön múlik. Az iskola segítheti az érett, önzetlen, szeretetre képes személyiség kialakulását.[1]
Az alap- a közép- és a felsőfokú oktatásban is kapjon fontos helyet a családi életre nevelés. Helyezzenek hangsúlyt a kommunikációra, a konfliktusmegoldásra. A zene, a tánc, a színjátszás és más hasonló tevékenységek által is segítsék a fiatalok kapcsolatteremtési készségeinek kifejlődését.
Csökkentsék a fiatalok túlterheltségét, pl. azáltal, hogy az általános iskolában nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben adnak írásbeli házi feladatot.

Édesanyák segítése

Az édesanyák segítésének sok új formáját lehetne még bevezetni. Egyszeri szülési támogatás (esetleg 3- 4. gyermeknél emelt összeggel); Gyes-ről visszatérő anyákat részmunkaidőben foglalkoztatók támogatása; a vállalatok támogathassák a TAO keretéből a gyermekvállalást; munkahelyi bölcsőde és óvoda szintén a TAO keretből; nyári napközik; gyerekvigyázás megszervezése – támogatása (pl. egyházakon, civil szervezeteken keresztül); főállású anyaság lehetősége 3 gyermektől kezdve.

Fiatal házasok segítése

Keltető lakások biztosítása igen alacsony lakbérrel  5-6 évre fiatal házasoknak.

Családbarát média

Támogatni lehetne a családbarát filmek, műsorok sugárzását. Tiltani lehetne a kifejezetten destruktív, család ellenes tartalmakat.
Kóser telefon és számítógép kifejlesztése és forgalmazása. Olyan eszközöket kellene a piacon megjelentetni, melyeken a fiatal nem tud destruktív tartalmakat (horror, pornográfia, erőszak stb.) nézni. Ne a szülőnek kelljen megpróbálnia védett közeget biztosítani a gyermekének olyan eszközök világában, melyekhez nem ért. Esetleg a szülő büntethető legyen, ha a gyermeke nem ilyen eszközöket birtokol.

Lépések egy olyan ország felé, ahol a kisgyermek életét a fogantatástól kezdve védjük

A bevezetőben láttuk, hogy a demográfiai trend megfordításában döntő szerepe van az abortusznak (ill. az abortusz korlátozásának).
Az állam fejezze ki azt világosan, hogy az abortuszt nem tekinti egy helyes, civilizált megoldásnak.
Ennek érdekében a szülészetek harmadát-felét alakítsák át abortuszmentes, csak az életet szolgáló szülészetekké.
A szülészetekhez vezető utakra tegyenek ki plakátokat a gyermekről, a magzatról.
Az abortusz előtti tanácsadásban próbálják az édesanyát lebeszélni erről a döntéséről. Mutassák meg neki a magzatát egy szép, nagy felbontású képen. Hívják be a gyermek édesapját is, és ha ő szeretné a gyermeket felnevelni, akkor az anya döntését halasszák el 10 nappal. Beszéljenek neki az örökbeadásról, és ha erre nyitott, ismertessék meg őt olyan szülőkkel, akik örökbe fogadnák a gyermekét. Esetleg az állam anyagilag támogassa azt az anyát is, aki megszüli és örökbe adja a gyermekét.

Hátrányos helyzetűek, szegények

Magyarországon az újszülöttek egy igen jelentős része szegény családokba születik. Kiemelt figyelmet kell fordítani ezekre a családokra.

 

[1] Skrabski Á. – Kopp M., A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban (Budapest 2010) 82-83.