A harmadik hét lépés
„Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a Sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Mt 4,1-2)
1. A bűnös ember úgy érzi, hogy a bűneiért vezekelnie is kell, szenvednie is kell. A bűn által a világ gyönyörű harmóniáját eltorzítottuk, megsebeztük. Ezt fáradságosan helyre kell állítani. Ettől a torzulástól az ember szenved, és ez a szenvedés tisztítja is.
Nagyon szeretek hegyet mászni. Különösen kedves számomra a Retyezát hegység a Déli Kárpátokban. Amikor a hegyen felfelé tartok, az az érzés tölt el, hogy amit Isten alkotott, az mind tökéletes, hibátlan. A felhők, a hegyek, a fák, a patakok mond kristálytiszták, tökéletesek. A világ szépsége olyan, mint egy gyönyörű szimfónia. Csak akkor rezzen össze az ember a hegyre felfelé menet, ha turisták jönnek, bőgetik a magnót, cigarettáznak, szemetelnek. Mintha az egyetlen hamis hang ebben a tökéletes harmóniában az ember lenne a maga zűrzavarával, a szeméttel és zajjal teli városaival.
A zarándokút arra hív, hogy visszailleszkedj Isten tökéletes rendjébe, szépségébe, harmóniájába. És ez sokszor fájdalmas, nehéz folyamat.
-
Hallgasd a világ tiszta harmóniáját, ezt a néma, tökéletes szimfóniát!
-
Kérdezd meg magadtól, hogy hol és mikor hamis hang az életed!
2. Genovai Szent Katalin a megtisztulás nagy misztikus szentje. Egy rendkívül nehéz házasságban élt. A férje a korabeli életrajzok szerint „erőszakos és gonosz ember” volt, aki megcsalta, bántalmazta a feleségét, eltékozolta a család vagyonát. Katalin annyira szenvedett, hogy sokan a korábbi ismerősei közül meg sem ismerték az utcán. Próbált a férjéhez alkalmazkodni, mulatságokra járni vele, de ez teljesen idegen volt az egyéniségétől. Huszonhat évesen a halálát kívánta. Ekkor érte az élete nagy kegyelme. Szent Benedek ünnepén a nővére biztatására elment gyónni. Alig kezdte el a gyónását, a kegyelem hatalmas özönét érezte maga felé áradni. Sírva fakadt, aztán elnézést kért a paptól, és haza futott. Minden ékszerét ledobta magáról, és azt kiáltotta, hogy ezután soha nem fogja azt mondani: „enyém”, vagy „akarom”. Ezután egy nagy megtisztulás következett az életében. Sokat böjtölt és imádkozott. Gyönyörű könyvet írt a tisztulás állapotáról (a purgatóriumról). Ennek a könyvnek a visszatérő mondata ez: „A paradicsom kapuja nyitva áll.” A tisztulás állapotában levő emberből Isten tisztasága, szépsége, jósága kiégeti mindazt, ami Tőle idegen. Fájdalmas út ez, de minden lépésével Isten végtelen szeretetének lángoló tűzhelyéhez lép közelebb a tisztuló ember. Katalin ezután elkezdte nem csak elviselni, hanem megpróbálta szeretni is a férjét, már ami benne szerethető volt. A férfi lassan átalakult. Harmincnégy év házasság után a férj Istennel és emberekkel megbékélten halt meg.
-
Ez az út a megtisztulás útja is a számodra. Minden lépés Isten lángoló tüzéhez visz közelebb. Minden szenvedés a tisztulás eszköze lehet.
-
Tudsz-e örömmel tekinteni az életed útjának végső távlata felé akkor is, ha éppen nehéz az útszakasz, amin végig kell menni? Tudod-e látni Katalinnal együtt az út végén a paradicsom kitárt kapuját?
3. A megtisztulás a bűn lehúzó rabságából való szabadulást jelenti. A béklyók, a kötelékek elvágását. Egy remete a pusztában keményen böjtölt. Azután azt gondolta, könnyű így megtartani a böjtöt, hiszen tízkilóméternyi távolságban nincs itt hús. Az igazi az, ha itt van előtte, és mégis megállja, hogy ne egye meg. Elment a város piacára, vett egy nagy darab húst, és odatette maga elé a sziklára. Aztán azt gondolta: „Ki enne meg nyers húst? Az igazi az, ha meg van főzve, és úgy sem eszem belőle.” Megfőzte. De aztán azt gondolta: „Az igazi az, ha a szájamban van, és mégsem eszem meg.” A szájába vette… aztán szépen megette az egészet.
A kísértés legyőzésének első fontos lépése, hogy távolra tesszük magunktól a bűnre vezető alkalmakat, a kísértő dolgokat. Ezzel is megerősítjük, megvédjük a gyenge akaratot.
-
Akarsz-e szabad lenni mindattól, ami lehúz, ami beszennyez, ami megsebez?
-
Tudod-e eltávolítani az életteredből a bűnre vezető alkalmakat?
4. A Mária utat a Szűzanya lelkületével járjuk. Milyen fájdalmas és nehéz lehetett a Szent Család útja Egyiptomba. A menekülés a gyermekgyilkosság elől éjszaka, azonnal. Senkitől nem tudtak búcsút venni, úgy indultak az ismeretlenbe. Éveken át idegenként, szegényen, egy idegen országban éltek, éveken át nem kaptak hírt a családtagokról.
Ám ezt kellett tenni, hogy megmentsék a Gyermeket, a világ Reménységét, akit a Gonosz már akkor el akart pusztítani.
Hányszor a mi életünkben is így történik: hogy megmentsük a szeretet kincsét, a reményt, a tisztaságot, a jóságot, hogy megmentsen valaki egy családot, sokmindent oda kell adni, fájdalmas utakat kell végigjárni.
-
Az Egyiptomba menekülő Szűzanyával együtt járd ezt a napot. Szorítsd magadhoz a Megváltót, a világ Reménységét és a Te Üdvözítődet, ahogyan ő tette!
-
Hiszel-e abban, hogy van olyan menekülés, ami felér egy előrelépéssel, van olyan vereség, amely felér egy győzelemmel?
5. Egy asszony Gandhi elé hozta a gyerekét. A gyerek rengeteg édességet evett, nem lehetett neki ezen a téren korlátokat szabni. Az asszony kérte Gandhit, hogy mondja meg a gyerekének, ne egyen több édességet. Gandhi zavarba jött, töprengett, majd azt mondta, hogy jöjjenek vissza három hét múlva. Három hét múlva visszajöttek. Gandhi rátette a kezét a gyerek vállára, és azt mondta neki: „Ne egyél annyi édességet!” Az asszony csodálkozott: „Miért kellett erre három hétig várni?” Gandhi így felelt: „Mert három hete még én is sok édességet ettem.”
A bűn béklyó. Megkötöz. Megkötözi az ember nyelvét, hogy mit tud hitelesen kimondani, megkötözi a tetteinket.
Az a szabad ember, aki képes mindig a leghelyesebbet, a legértékesebbet akarni és megtenni. Nem az a tökéletes focista, aki összevissza rugdossa a labdát, hanem az, aki mindig biztosan az egyetlen helyes mozdulatsort képes megtenni, és a labdát a jobb felső sarokba belőni. A szabadság lényege nem a tetszőleges, elrontott választások sokasága, hanem a jó választásának képessége.
-
Ahogyan haladsz az úton, örülj az ebben megélt szabadságnak. Érezd magadban a vágyat az igazi szabadság után, a béklyóktól való megszabadulás, a jóra és szépre való felszabadulás után!
-
Szabad ember vagy-e? Szabad az indulataidtól, keserűségedtől, panaszaidtól, szenvedélyektől stb.? Vagy ezek irányítanak, gúzsba kötnek, torzítanak?
6. A megtisztulás a hét főbűn szorításából való kiszabadulás. A kevélység ostobaság és vakság. Nem látja azt, hogy mindent ajándékba kapott Istentől, szüleitől, másoktól. A fösvénység szűkös szív, amely nem akar szeretni, megnyílni. Elmeszesedő ember. Az irigység benned fortyogó méreg, ami nem engedi, hogy mások örömével együtt örülj, olyan méreg, ami lassan megmérgez. A harag elvakít. Mintha nem látnád, hogy a világon nem te vagy a legfontosabb, nem a te igazad, nem a te jogaid, nem a te boldogságod. A torkosság feneketlen vágy, amit nem helyesen töltesz be. A bujaság a szerelem szent titkának lealacsonyítása, beszennyezése, leolcsósítása. A restség a legszebb emberi képesség, a jóra és szeretetre való törekvés haldoklása benned.
Az út segít abban, hogy szabadulj, erősödj. Minden lépéssel, minden legyőzött nehézséggel gyöngül benned a rossz hatalma, erősödik benned a jó, az igaz, a szép és a szent.
-
Töprengj a hét béklyón, a hét főbűnön, a hét mérgező forráson!
-
Melyik fenyegeti leginkább a te életedet? Kiálts Krisztushoz, a Szabadítóhoz!
7. A megtisztulás háromszor hét lépését jártad végig. Utad során itt az idő, hogy odalépj a megtisztulás Forrásához, Isten irgalmához és szeretetéhez. Az ember nem önmaga megváltója. Nem tudja a saját hajánál fogva önmagát felemelni. Nem tudja múlt hibáit, sebeit begyógyítani.
Isten az, aki tud és akar újjáteremteni téged. Így olvassuk a 32. zsoltárban:
„Boldog, akinek a bűne megbocsátva, akinek be van födve gonoszsága. Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság. Ameddig hallgattam, velőmig sorvadoztam, sóhajtozásomnak nem volt vége. Kezed súlyosan rám nehezedett nappal és éjjel. Szívem olyan volt, mint a föld a tűző napon. De akkor megvallottam neked bűnömet, nem rejtegettem tovább vétkemet. Így szóltam: „Az Úrhoz megyek és megvallom gonoszságomat!” S te eltörölted adósságom, megbocsátottad bűnömet. Ezért imádkozzék hozzád minden igaz, a szorongattatás idején! Hiába tör be a vizek áradata, nem éri el. Te vagy menedékem, megmentesz a félelemtől, s körülveszel a szabadulás dalaival.”
Kedves zarándok testvérem! A Teremtő Isten, Krisztus vár téged, hogy eléje hozd életed sebeit, hogy gyógyíthasson téged.
-
Végezd el a mai napon a szentgyónásodat. Tárd fel a megsebzettségedet Isten előtt, hogy gyógyíthasson, hogy az ő fénye beáradhasson az életed sötét, fájdalmas részeibe is! Tedd oda életedet a Kereszt lábaihoz!