Áldja meg az Isten
Áldja meg az Isten
Mind a két kezével,
Aki szíve szerint
Jót tesz a szegénnyel.
Nem nézi, látják-e:
Szel a kenyeréből,
Nem bánja, tudják-e:
Ad az erszényéből.
Áldja meg az Isten
Áldatlan ne hagyja,
Aki a didergő
Nyomort betakarja;
Tűzhelye melegét
Ki megosztja véle . . .
S árvának, özvegynek
Szerető testvére.
Áldja meg az Isten,
Soha,se ejtsen könnyet,
Ki a szegényt szánja
S könnyeket törülget.
Míg törli a részvét
Selyemkendőjével,
Áldja meg az Isten
Mind a két kezével!
( Pósa Lajos)