III. Az egyesülés útja

Az első hét lépés

1. A zarándokút első szakasza a megtisztulás ideje volt. A világtól való elszakadásé, az elcsendesedése, a bűnökkel való őszinte szembenézésé. Az út második szakasza a megvilágosodás lépései voltak. Krisztus világosságának fényében láttuk az életünket, engedtük, hogy tanítson, hogy vezessen. Most az út utolsó szakaszához értünk, az egyesüléshez.

   „Krisztussal engem is keresztre feszítettek. Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem.” (Gal 2,19-20)

   Isten szeretetből teremtett minket. Önmagát akarja nekünk ajándékozni. Egyszerűen, minden hátsó szándék nélkül, önmagát adta értünk a kereszten, és önmagát adja nekünk a kenyérben.

Pál apostol így kiált fel: „Szeretett engem! És feláldozta megát értem!”

• Isten egységre, egyesülésre, szeretetre hív. Ebben az egységben, az erre való meghívás örömében és megrendültségében járd az utat! Már nem is én élek, hanem Ő él bennem, Ő járja az életem útját velem.

• Igent tudsz-e mondani Isten hívására, aki a teljes szeretete egységre hív? Be tudsz-e lépni a vele való életközösségbe?

  ---

2. Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter így szólt Jézushoz: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust. A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból.” (Mk 9,2-9)

Az út hegycsúcsokra vezet fel. A találkozás hegyeire. Ahol megnyílik az ég, ahol sátrat építenél. Aztán vezet tovább.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa
Köröskörül őserdő, ősbozót –
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előre ment, a csúcson vár be –
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton. –

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.

(Reményik Sándor: Tündérfok)

• Isten hív fel a hegy tetejére. Önmagához közel, a fénybe. Lépj fel, lépj közel Hozzá!

• Voltak-e az életedben nagy hegycsúcsok, nagy találkozások? Köszönd meg őket! Tudsz-e ezekhez a pillanatokhoz méltóan élni, belőlük erőt meríteni? Vagy engedted, hogy megfakuljanak, elerőtlenedjenek?

  ---

3. „Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.” (Lk 2,6-7)

A Mária utat a Szűzanya lelkületével járjuk. Idézzünk ma fel, próbáljuk mi is átélni a Szűzanya Karácsonyát! A gyermeknyi Istent tartja a kezében, ölelheti magához!

Három és fél éven át Betlehemben tanultam. Különösen is a szívemhez nőtt a betlehemi barlang, a születés helye. Hosszú órákat töltöttem ott imában, örömben. Ott értettem meg azt, hogy Isten bizonyos értelemben végtelenül egyszerű. Mi emberek vagyunk bonyolultak, körmönfontak, sokféle hátsó gondolattal tele. Istennek nincsenek hátsó gondolatai. Ő tiszta és áttetsző, mint egy pohár víz. Talán azért is akart gyönge gyermekkánt megszületni, hogy merjük őt a kezünkbe venni, merjük őt magunkhoz ölelni. Merjük elhinni, hogy nem akar mást, mint önmagát nekünk adni.

• A Karácsony örömével járd a lépéseket. Mária örömével. Öleld magadhoz a gyermekké lett Istent.

• Mersz-e hinni abban, hogy Isten végtelenül egyszerű? Ő semmi más, ’csak’ szeretet.

  ---

4. „Az egyik a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektől, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől, a harmadik a hitet kapja ugyanabban a Lélekben vagy pedig a gyógyítás adományát szintén ugyanabban a Lélekben. Van, aki csodatevő hatalmat kap, van, akinek a prófétálásnak vagy a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül. Más különféle nyelveket vagy pedig a nyelvek értelmezését nyeri el ajándékul. Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek.” (1 Kor 12,8-11)

Isten gazdag. Benne élet van, élet árad. Szeretne minket is megajándékozni, elevenebbé tenni. Sokféle ajándékot ad. Befogadod-e, elhiszed-e egyáltalán, hogy benned is működni akar a Szentlélek? Isten szeretné gazdaggá, elevenné tenni Egyházát. Szeretné, mint Menyasszonyt, felékesíteni a Szentlélek adományaival.

• Elmélkedj ma ezen a sokféle, gazdag ajándékon!

• Vajon melyiket szánja neked a Szentlélek? Engeded-e, hogy megajándékozzon vele, és így általad megajándékozhasson másokat is?

  ---

5. „Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.” (1 Kor 13,1-8)

A legnagyobb adomány, a legfőbb karizma, a királyi út: a szeretet. Paraolimpián történt sok évvel ezelőtt. Egy szellemileg sérült kisfiú indult versenyfutásban. Nagyon jól futott, és nagyon szeretett győzni. Ilyenkor ugrándozott, sikoltozott örömében. Az előfutamokat mind magasan nyerte. Végül jött a döntő futam. A kisfiú rosszul rajtolt, de aztán teljes erejéből futott, sorra hagyta le az előtte levő gyerekeket. Lehetett látni, hogy megint ő lesz az első. Amikor az utolsó fiút előzte, aki még előtte volt, annak a másiknak összeakadtak a lábai, nagyon csúnyán elesett. Ez a kisfiú futott-futott boldogan, aztán egyszercsak megállt… visszament ahhoz a társához, felsegítette, és együtt mentek be e célba utolsónak. A stadionban mindenki felállt és megtapsolta. Egészségesek olimpiáján ilyen nem szokott történni. Az a beteg gyerek tudta, hogy mit jelent ott feküdni a porban, mi az a tehetetlenség és a szégyen.

• A szeretet a legnagyobb. Isten szívverése, a világ szívdobogása. Engedd, hogy benned is dobogjon ez az isteni életáradás!

• Szeretetteli ember vagy? Természetesen, erőltetés nélkül árad belőled?

6. „A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.” (Gal 5,22-23)

Ha valakiben ott él a Lélek, ott él az Isten, akkor az természetes módon gyümölcsöt hoz. Isten élet, szeretet, az élet áradása, amely túlárad abban, aki befogadja. A gyümölcs jelzi is, hogy megvan-e bennünk ez az isteni élet.

A szülő sem szavakkal nevel, hanem a lényével. Amilyen a szülő, az sugárzik át a gyermekbe. A legalapvetőbb dolog, ami a szülő életéből a gyermekeire hat, az a két szülő egymás iránti szeretete. Ez egy gyermek első tapasztalata a világról és az életről. Ez határozza meg egy otthon alaphangulatát. Ha egy gyerek otthon azt élheti át, hogy dolgokat el lehet mondani, a másik megérti, ha valami kicsit félresikerült, az nem tragédia, lehet rajta mosolyogni, meg lehet bocsátani, ha azt látja, hogy a szülei boldogok, akkor azt érzi, hogy szép ez a világ, érdemes élni, kinyílik a lelke. Ha egy gyerek azt kénytelen átélni, hogy fölösleges akármit is mondani, a másik úgysem érti, itt minden a szőnyeg alá van söpörve, mindenkiben óriási görcsök vannak, a szülei boldogtalanok, akkor a gyerek is megijed, begörcsöl. Régi mondás, de nagyon igaz, hogy egy apa úgy szereti legjobban a gyermekeit, ha a gyermekei anyját szereti. És egy anya úgy szereti legjobban a gyermekeit, ha a gyermekei apját szereti. Egy szép házasság a legnagyobb ajándék a gyerekeknek. Olyan, mint a napfény, ami sugárzik rájuk.

• A Lélek gyümölcsöket érlel. Természetesen, magától sarjad ki az Istenben élő emberből a szeretet, az öröm, a békesség.

• Ott vannak-e a te életedben ezek a gyümölcsök? Érzik-e mások is rajtad? Érzik-e a gyermekeid, a házastársad? Mi sugárzik belőled szavak nélkül is? Béke, öröm, jóság, vagy idegesség, keserűség, zűrzavar?

  ---

7. Az Isten felé vezető úton, és a zarándokút során is időnként átéljük a Gonosz támadásait. A Gonosz nem akarja, hogy valaki Istenhez lépjen oda, hogy neki adja az életét. Próbál elbizonytalanítani, kételyt ébreszteni, megzavarni. A Gonosz egyik neve a Bibliában: Diabolosz. Ez szó szerint azt jelenti: szét-dobáló, szét-szóró. A Gonosz szét akarja szórni mindazt, amit Isten harmóniában összekapcsol. Szétzilálja a családokat, egymás ellen fordítja a népeket.

Egy mai keresztény gondolkodó mondta azt, hogy a rossz értelemben vett globalizmusnak van öt halálos ellensége. Az első halálos ellenség az Isten és a vallás. Az a szál, amely az embert a Teremtőhöz, az ő gyönyörű törvényeihez köti. Ezt a gyökeret kell mindenekelőtt elvágni, gyengíteni. A második halálos ellenség a család. Az a szál, ami az embert a szeretteihez, a családjához köti. A szingli a legideálisabb fogyasztó, a legkönnyebben manipulálható. A harmadik halálos ellenség a nemzet. Az a szál, amely a múltunkhoz, a kultúránkhoz, az anyanyelvünkhöz, az őseinkhez, az anyaföldhöz köt minket. A negyedik halálos ellenség a fizikai föld. Valaki azt mondta, hogy az utolsó magyar nemesek a magyar parasztok voltak, akiknek még volt saját földjük, ahol korlátlan urak voltak, akiknek a meggyőződését nem lehetett egykönnyen megváltoztatni. Ezt a földet is ki kell húzni az emberek lába alól. Az ötödik halálos ellenség pedig a közösségek.

• A Mária út összeköt. Összeköt Istennel, egymással, az anyafölddel, a múltunkkal és a kultúránkkal. A Diabolosz ellen dolgozik.

• Szétziláló, vagy összekötő ember vagy? Beengeded-e az életedbe a Diabolosz (a Gonosz) pusztító hatalmát?