A fajok pusztulásának sebességére különböző becslések vannak, amelyek közül a visszafogottak is óránként több faj kipusztulásával számolnak. Más becslések hasonló következtetésre jutottak: évről-évre mintegy harmincezer faj pusztul ki, miközben egy faj kialakulásához legalább tízezer évre van szükség, s egyetlen növényfaj kihalása átlagosan harminc másik faj kihalásához vezet. Az is igaz, hogy a Földön előforduló fajok számát nem ismerjük. Mintegy 2 millió faj ismert a tudomány számára, ám a teljes fajkészletet minimum 5 millióra tehető, de vannak 50, vagy 100 milliós becslések is. A teljes fajszám nem ismert, de annak csökkenési üteme jól becsülhető. A biológiai sokféleség csökkenése nyomán előálló kisebb fajgazdaság nem „csak” sivárrá teszi környezetünket, hanem a Föld élő rendszerének az immunitása sérül, és ezáltal az ember által használt környezet (a víz, a levegő, természetes, és termesztett növények amelyek élelmiszer alapanyagok, minden ami az természetből származik) sérülékenyebbé válik: az ökoszisztémák alkalmazkodási szintje csökken, az embernek életet adó gazdagság megszűnik. Ezek a folyamatok nem visszafordítható jellegűek, ami egyszer eltűnt, ha egy faj kihalt az már nem tér vissza a földre.