Kerekesszék

„A megroppant nádszálat nem töri össze…”

(Iz 42, 3)

Dr. Székely János megyéspüspök, nyílt levele az Alaptörvény hajléktalanokkal kapcsolatos részének módosításával kapcsolatban

Kriszt 03
A Hajléktalan Jézus szobra Budapesten (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

Egy társadalom embersége...

Dr. Székely János a szociális törvény módosításáról

„Egy társadalom embersége leginkább azon lemérhető, hogyan bánik az időssel, a szegénnyel, a gyöngével, a beteggel.” (XVI. Benedek pápa)

A parlament elé került egy törvényjavaslat, amely az 1993. évi szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. törvény 2. §-át módosítaná a következő módon:
„(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”

Természetesen igaz, hogy az egyén, a család, a település és a karitatív szervezetek is kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a beteg, bajba jutott vagy idős emberért. A Biblia is felszólítja az egyént, hogy tisztes munkával tartsa el magát (2Tessz 3,10), felszólítja a gyermeket, hogy gondoskodjék az idős vagy beteg szülőről (Sir 3,12–14), felszólítja az egyházi közösséget, hogy lehetősége szerint viselje gondját a közösség szegény, idős, beteg tagjainak (Iz 58,7; 2Kor 8–9; Gal 6,10; 1Tim 5,16).

Megújulás a szeretetben - Az MKPK körlevele

mkpk-logo-green-hu-e217798211fc67a4f6df41dc8941ad54

Renewal in Love

angol zászló

Ferenc pápa és az imám együtt ítélte el a vallási erőszakot

Ferenc pápa 130 ezer hívő előtt tartott misét, történelmi látogatásán az Emírségekben

A vallásos cselekedetet folyamatosan meg kell tisztítani a visszatérő kísértéstől, hogy ne ellenségként bélyegezzen meg másokat

Ferenc pápa

A vallás vagy meggyőződés szabadsága az Európai Unión kívül

euro-ballot

SIKER: A jelentést az Európai Parlament 576-46 szavazati aránnyal, 73 tartózkodással elfogadta. Külön öröm számunkra, hogy minden szavazatot leadó magyar képviselő a jelentés mellett szavazott. Köszönjük képviselőinknek a jelentés, és ezzel az üldözött keresztények és minden vallása miatt üldözött ember támogatását. Külön köszönjük továbbá azoknak az európai parlamenti képviselőknek és munkatársaiknak az elkötelezettségét, akik válaszoltak megkeresésünkre, és tájékoztattak bennünket a fejleményekről.

1. Petícióban kértük az európai parlamenti képviselőket, hogy tegyenek a vallásszabadság Európai Unión kívüli megvalósításáért, és támogassák január 15-én a vallás és meggyőződés szabadságának az Európai Unión kívüli előmozdításával kapcsolatos uniós iránymutatásokról és a kérdésért felelős különmegbízott megbízatásáról szóló EU 2018/2155 (INI) számú jelentést.

EN MR-0307 2018 GCM adoption-2
angol zászló02
it zászló
fr zászló

Dr. Székely János megyéspüspök előadása az Emmánuel Közösség számára

A krízishelyzet
A Közel Keleten és Észak-Afrikában az utóbbi évtizedben hatalmas humanitárius katasztrófa alakult ki. Irakban 2003 óta fegyveres összecsapásokban kb. 500 000 ember vesztette életét. Szíriában 2011 óta legalább 400 000 áldozata van a háborúnak. Az Iszlám Állam által ellenőrzött területen több mint 400 templomot és 1400 mecsetet leromboltak, emberek tízezreit ölték meg a vallásuk, vagy etnikai hovatartozásuk miatt, főként keresztényeket, jazidokat, valamint alavitákat és más síitákat.

A bevándorlási hullám keresztény szemmel

„Vándor voltam, és befogadtatok” (Mt 25,35)

EUROPE-MIGRANTS/

A kereszténység társadalmi tanítása

A Biblia és a kereszténység meggyőződése, hogy az ember lényegileg társas lény, természetes számára az, hogy társadalmakba, államokba szerveződve él (vö. MTörv 17,14-20; Róm 13,1-7). Vannak olyan értékek, amelyeket csak együtt, társadalmi összefogással tud megvalósítani. Az állam célja nem az uralkodó osztályok hatalmának biztosítása kell, hogy legyen, hanem a közjó szolgálata. A közjó azokat a fizikai, szellemi és lelki feltételeket jelenti, amelyek az emberi személy kibontakozását segítik (pl. úthálózat, közbiztonság, közoktatás, egészségügy, kultúra stb.).
A kereszténység meggyőződése az is, hogy a gazdasági életet nem pusztán a szabad verseny kell, hogy irányítsa. A szabad verseny logikájában az erős, a gazdag bőven ki tudja használni az erőfölényét a gyengével, a szegénnyel szemben. Az állam feladata az, hogy a gazdasági életet az igazságosság alapelvei mentén irányítsa.
A kereszténység jónak tartja a magántulajdont. A magántulajdon biztosítja az egyén szabadságát. Ha az embernek van egy olyan szférája, ahol belátása szerint cselekedhet, amellyel ő rendelkezhet, ez biztosítja az egyén (és a közösségek) szabadságát. Ezért a katolikus egyház elutasította a kommunizmus ideológiáját.

Ugyanakkor a kereszténység arra tanít, hogy a magántulajdonhoz való jog nem korlátlan. A világ javai a Teremtő alkotásai, a céljuk az, hogy a Földön minden ember, és majd a jövendő nemzedékek is boldogulhassanak. Nyilvánvalóan nem helyes egy olyan gazdasági berendezkedés, ahol pl. egy alapvetően mezőgazdaságból élő országban a földtulajdon nagyon kevesek kezében összpontosul. Jelenleg a világgazdaság talán legjelentősebb problémája az, hogy a tőke soha a történelemben eddig nem tapasztalt mértékben kevesek kezében koncentrálódott. Ez pedig azzal jár, hogy a világgazdaság haszna is keveseknél koncentrálódik, míg az emberiség nagy része, az államok jó része a túlélésért küzd. Ez okozza az újabb és újabb kisebb vagy nagyobb válságokat. Az emberiség előtt álló egyik leglényegesebb feladat jelenleg a magántulajdonhoz való jog korlátainak megalkotása, és aztán az ilyetén korlátnak való érvényszerzés. (Dr. Székely János megyéspüspök “A Hit kapuja” című könyvéből)

A SZERELEM TITKA
A SZERELEM TITKA
A hit kapuja
Egy szép házasság olyan, mit egy gyönyörű szimfónia, amelyikben két dallam szól.
AZONOS NEMŰEK HÁZASSÁGA
AZONOS NEMŰEK HÁZASSÁGA
A hit kapuja
A szexualitás Teremtő által szándékolt célja a férfi és a nő eggyéválásának megélése és a termékenység.
Abortusz
Abortusz
A hit kapuja
A Biblia és a kereszténység meggyőződése, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik.
EUTANÁZIA
EUTANÁZIA
A hit kapuja
A Biblia és a kereszténység meggyőződése, hogy az ember földi életének vége a természetes halál.

A gyermek: áldás

Dr. Székely János megyéspüspök cikke

Magyarország népessége 1981 óta csökken. A trianoni határokon belüli népesség teljes fogyása alig több mint 35 év alatt ~ 1.2 millió.
A népességfogyás kritikus pillanatában vagyunk azért is, mert a szülőképes női korosztály 8 éven belül 35%-al fog csökkenni.

Az örökbefogadásról

Az egyház tanítása, Dr. Székely János írása

Az örökbefogadás a gyermek születéséhez hasonló, nem szerződés-szerű viszonyt, hanem szülő-gyermek viszonyt hoz létre. Nem egyszerűen jogi, hanem természetes kapcsolatot, amilyen a házasság, vagy a fogantatással/születéssel megkezdődő szülő-gyermek viszony.

 

Az Egyház Társadalmi Tanítása

“mi, keresztények tudjuk vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket Jézus evangéliuma megkíván tőlünk”. (Ferenc pápa)

benedict_signs01

az Egyház a „szeretet civilizációjának” eszményét javasolja a világnak

“A társadalom emberibbé, az emberi személyhez méltóbbá tétele érdekében a szeretet szerepét a társadalmi életben – politikai, gazdasági és kulturális szinten – újra kell értékelni és a cselekvés állandó, legfőbb normájává kell tenni.”

Kontakt

Most nem vagyunk elérhetőek. Küldjön elektronikus levelet és mi válaszolunk Önnek.

Not readable? Change text. captcha txt