A zarándokút nem egyszerűen túra, vagy kirándulás

A zarándokút nem egyszerűen túra, vagy kirándulás. A zarándokút lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye, és Isten irgalmának élő vízforrása felé.

Valaha a zarándokútra indulók megírták a végrendeletüket, elbúcsúztak a családtagjaiktól, és így indultak neki az útnak.

A Mária út népünk nagy kegyhelyeit, szent helyeit köti össze, mindenekelőtt Márizellt és Csíksomlyót. Máriazell Nagy Lajos királyunk fogadalmi adományainak köszönheti a fényét és jelentőségét, Csíksomlyó pedig az a hely, ahol a magyarság évről évre pünkösd szombatján Isten és a Szűzanya nevében együtt van, együtt fohászkodik, erőt merít az isteni élet forrásánál.

A Mária út összeköt Istennel, és összeköt egymással is. Segíti népünket a lelki talpraállásban megerősödésben. Összeköt minket a határokon túl élő testvéreinkkel. Beindítja azt a lelki vérkeringést, amit elszorítottak, elvágtak a határok. Összeköti a Kárpát-medence népeit, amelyek évszázadok óta együtt, egymás mellett éltek itt. Az út hidakat akar építeni, kultúrákat is össze akar kötni, erre utal az útjelzés híd-formája is.

A 60 napos utat hatvan lelki gondolat, elmélkedés, ima, vers kíséri. Ezek a gondolatok szeretnék segíteni a zarándokot a lelki előrehaladásban, a belső lépések megtételében. Nem kötődnek szorosan sem az épp aktuális útszakaszhoz, sem a képekhez.

A keresztény lelkiség az emberi élet és az istenkeresés útját három szakaszra osztotta: a megtisztulás, a megvilágosodás és az egyesülés útjára. Így osztottuk fel a Mária út belső, lelki folyamatát is három szakaszra.

A szakaszokon belül hetes egységek (’hét lépés’) találhatók, így az egész út 8×7 szakaszból áll, amihez az indulás (Máriazell), a megérkezés (Csíksomlyó), valamint Szent István városa (Esztergom), és a legkeletibb gótikus templomunk (Gelence) kapcsolódik.

Minden hetes egységen belül egy lépés a krisztusi példát idézi fel, hiszen az életünk és a zarándokutunk is Krisztus követése, az ő útját járjuk. Minden hetes egységen belül találunk egy Szűzanyával kapcsolatos elmélkedést, mert a Mária utat a Szűzanya lelkületével járja a zarándok. Ezenkívül pedig találunk példákat a szentek életéből, verseket, imákat, bibliai idézeteket, amelyek segítenek a belső úton. Újra és újra népünk hagyományait, szentjeit is felidézzük, hiszen őseink hitével, jámborságával akarjuk járni a Mária utat. A napi gondolatok végén van egy feladat, jótanács arra a napra, és van egy kérdés is, amin aznap el lehet töprengeni. Ha zarándokcsoporttal megyünk, a csoport együtt is beszélhet erről a kérdésről, ki-ki elmondhatja a maga válaszát.

A megtisztulás útja (az első útszakasz) abban segít, hogy a zarándok elszakadjon a világ zajától, zűrzavarától. Elcsendesedjen, a mélyre evezzen, és őszintén szembenézzen önmagával, a bűneivel, az életével. A második útszakasz (a megvilágosodás útja) abban segít, hogy Krisztust hallgassa a zarándok, az Ő fényében lássa az életét, tanuljon Tőle, kövesse Őt. A harmadik útszakasz (az egyesülés útja) a zarándokút végén az Istenben átélt békéhez, a vele való egységhez, a Szentlélek erejével való beteléshez, és az ebből fakadó küldetés elfogadásához vezet.

Aki rövidebb zarándokútra vállalkozik, az is haszonnal forgathatja ezeket az elmélkedéseket, imákat. Egy hetes sorozatot akár el lehet olvasni egy napra beosztva is, és így a könyv ima-anyaga nyolc nap alatt végigvehető. Ráhangolódásként, akár napi reggeli imaként is álljon itt egy ősi zarándokzsoltár, és a Mária út legfőbb zarándokéneke: